Beállít Kezdőlapnak Hozzáadás kedvencekhez Levél küldése

információs portál


A rokkantsági nyugdíj

A nyugdíjjogosultság

Rokkantsági nyugdíjra jogosult, aki egészségromlás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és állapotában legalább egy évig nem várható javulás. Továbbá aki a szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél.

Az öregségi és a baleseti rokkantsági nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, aki rokkantságát saját magának szándékosan okozta, és az sem, aki az irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte.

A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás idején betöltött életkort kell figyelembe venni. Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévként kell számításba venni.

A nyugdíjjogosultság megnyílása

A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság a szakértői szerv véleménye szerint fennáll. Ha a szakértői szerv a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni.

A nyugdíj összege, a nyugdíj alapjául szolgáló kereset

A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapításánál az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz szükséges és a figyelembe vehető szolgálati idő együttesen is rövidebb a fentiekben meghatározott átlagszámítási időszaknál, a rokkantsági nyugdíjat e rövidebb idő alatt elért kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani.

A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától és a rokkantság fokától függ.

A rokkantság fokának megfelelően három csoportot különböztetünk meg. A III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen, a II. rokkantsági csoportba, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul, valamint az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

A rokkantsági nyugdíj összege nem lehet kevesebb a meghatározott rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset 37,5, 42,5, illetőleg 47,5 százalékánál. A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.

A rokkantság felülvizsgálata, a rokkantsági nyugdíj módosítása és a feléledés

rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta számottevően nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.

Ha a rokkantsági nyugdíjas állapotváltozás miatt más rokkantsági csoportba kerül, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet.

A baleseti rokkantsági nyugdíj

Baleseti rokkantsági nyugdíj üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén meghatározott feltételek mellett jár. Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalmát, az üzemi balesetek és a foglalkozási betegségek bejelentésére és nyilvántartására, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény határozza meg. Az, aki sérülését szándékosan okozta baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.

Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult, aki munkaképességét hatvanhét százalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, és vagy nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

Erre jogosult az is, aki munkaképességét ötven százalékban szilikózis következtében vesztette el, és nem dolgozik.

A baleseti rokkantsági nyugdíj összege

A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint, vagy ha az kedvezőbb, az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egyévi, nyugdíjjárulék alapját képező kereset alapján kell meghatározni.

A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati idő tartamától függ. A rokkantság fokának megfelelően három rokkantsági csoportot különíthetünk el. Az I. csoportba tartoznak a teljesen munkaképtelenek, akik mások gondozására szorulnak. A II. csoportot azok a teljesen munkaképtelenek alkotják, akik nem igényelik mások gondozását. A III. csoportban pedig azok kapnak helyet, akik a munkaképességük hatvanhét százalékát elvesztették, de nem teljesen munkaképtelenek.

A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a meghatározott rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset hatvan, hatvanöt, illetőleg hetven százaléka.

A baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnése A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugellátásban részesülő személy megbetegedés okán kialakult munkaképesség-csökkenése a hatvanhét százalékot már nem éri el.

Megszűnhet ez a jogosultság akkor is, hogyha a nyugdíjas állapota nem javult, azonban rendszeres dolgozik, és keresete négy hónapja lényegesen nem kevesebb annál, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében kapott.

Jogosultság újabb üzemi baleset esetén

Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni. Ilyenkor a baleseti rokkantsági nyugdíjat a korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell megállapítani.

A 2007. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj

A rokkantsági nyugdíjjogosultság

Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki esetében az egészségkárosodás meghaladja a hetvenkilenc százalékot, vagy 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas.

A jogosultság további feltétele, hogy életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezzék, és az egészségkárosodás következtében, kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meghatározására a fentieknél irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A rokkantsági nyugdíj megszűnése és feléledése

A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

 


 Az oldalon található cikkek

 

>Kezdőlap
>Előrehozott öregségi nyugdíj
>Rokkantsági nyugdíj
>Korkedvezményes nyugdíj
>Nyugdíj összege
>Rokkantsági nyugdíj
>Nyugdíj korhatár
>Nyugdíj szolgálati idő