Beállít Kezd?lapnak Hozzáadás kedvencekhez Levél küldése

információs portál


A rokkantsági nyugdíj

A nyugdíjjogosultság

Rokkantsági nyugdíjra jogosult, aki egészségromlás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és állapotában legalább egy évig nem várható javulás. Továbbá aki a szükséges szolgálati id?t megszerezte, vagy rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás el?tti keresetnél.

Az öregségi és a baleseti rokkantsági nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, aki rokkantságát saját magának szándékosan okozta, és az sem, aki az irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte.

A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati id?

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati id? megállapításánál a megrokkanás idején betöltött életkort kell figyelembe venni. Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati id?t nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az el?írt szolgálati id?t megszerezte és ezt követ?en szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keres?képtelenség idejét.

Abban az esetben, ha az igényl? korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati id?t is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati id?nek nem kizárólag korkedvezményre jogosító id? alapján történ? számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévként kell számításba venni.

A nyugdíjjogosultság megnyílása

A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelyt?l a rokkantság a szakért?i szerv véleménye szerint fennáll. Ha a szakért?i szerv a megrokkanás id?pontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás id?pontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni.

A nyugdíj összege, a nyugdíj alapjául szolgáló kereset

A rokkantsági nyugdíj alapját képez? havi átlagkereset megállapításánál az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelel?en alkalmazni. Amennyiben a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz szükséges és a figyelembe vehet? szolgálati id? együttesen is rövidebb a fentiekben meghatározott átlagszámítási id?szaknál, a rokkantsági nyugdíjat e rövidebb id? alatt elért kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani.

A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás id?pontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati id? tartamától és a rokkantság fokától függ.

A rokkantság fokának megfelel?en három csoportot különböztetünk meg. A III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen, a II. rokkantsági csoportba, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul, valamint az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

A rokkantsági nyugdíj összege nem lehet kevesebb a meghatározott rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset 37,5, 42,5, illet?leg 47,5 százalékánál. A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képez? havi átlagkeresetnél több nem lehet.

A rokkantság felülvizsgálata, a rokkantsági nyugdíj módosítása és a feléledés

rokkantsági nyugdíjra jogosultság megsz?nik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta számottev?en nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás el?tti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.

Ha a rokkantsági nyugdíjas állapotváltozás miatt más rokkantsági csoportba kerül, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelel?en módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet.

A baleseti rokkantsági nyugdíj

Baleseti rokkantsági nyugdíj üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén meghatározott feltételek mellett jár. Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalmát, az üzemi balesetek és a foglalkozási betegségek bejelentésére és nyilvántartására, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat a kötelez? egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény határozza meg. Az, aki sérülését szándékosan okozta baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.

Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult, aki munkaképességét hatvanhét százalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, és vagy nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás el?tti kereseténél.

Erre jogosult az is, aki munkaképességét ötven százalékban szilikózis következtében vesztette el, és nem dolgozik.

A baleseti rokkantsági nyugdíj összege

A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint, vagy ha az kedvez?bb, az igényl? kérelmére a balesetet megel?z? egyévi, nyugdíjjárulék alapját képez? kereset alapján kell meghatározni.

A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati id? tartamától függ. A rokkantság fokának megfelel?en három rokkantsági csoportot különíthetünk el. Az I. csoportba tartoznak a teljesen munkaképtelenek, akik mások gondozására szorulnak. A II. csoportot azok a teljesen munkaképtelenek alkotják, akik nem igényelik mások gondozását. A III. csoportban pedig azok kapnak helyet, akik a munkaképességük hatvanhét százalékát elvesztették, de nem teljesen munkaképtelenek.

A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a meghatározott rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset hatvan, hatvanöt, illet?leg hetven százaléka.

A baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság megsz?nése A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megsz?nik, ha a nyugellátásban részesül? személy megbetegedés okán kialakult munkaképesség-csökkenése a hatvanhét százalékot már nem éri el.

Megsz?nhet ez a jogosultság akkor is, hogyha a nyugdíjas állapota nem javult, azonban rendszeres dolgozik, és keresete négy hónapja lényegesen nem kevesebb annál, amelyet a megrokkanás el?tti munkakörében kapott.

Jogosultság újabb üzemi baleset esetén

Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni. Ilyenkor a baleseti rokkantsági nyugdíjat a korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvez?bb alapján kell megállapítani.

A 2007. december 31-ét követ? id?ponttól megállapításra kerül? rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj

A rokkantsági nyugdíjjogosultság

Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki esetében az egészségkárosodás meghaladja a hetvenkilenc százalékot, vagy 50-79 százalékos mérték?, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megel?z? munkakörében, illetve a képzettségének megfelel? más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas.

A jogosultság további feltétele, hogy életkorára el?írt szolgálati id?vel rendelkezzék, és az egészségkárosodás következtében, keres? tevékenységet nem folytat, vagy a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megel?z? négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati id? meghatározására a fentieknél irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A rokkantsági nyugdíj megsz?nése és feléledése

A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megsz?nik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem ér? keres?tevékenységet folytató rokkant hat egymást követ? hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelez? legkisebb munkabér összegét.

 


Az oldalon található cikkek

 

>Kezd?lap
>El?rehozott öregségi nyugdíj
>Rokkantsági nyugdíj
>Korkedvezményes nyugdíj
>Nyugdíj összege
>Rokkantsági nyugdíj
>Nyugdíj korhatár
>Nyugdíj szolgálati id?